Amit a menetrögzítő kamerák használatáról tudni érdemes

Most nem az eszközök tulajdonságai lesznek a főszerepben, hanem amit a használatukról (jogi értelemben) tudni érdemes. Egyre több gépjárműben találkozhatunk a kicsi, de olykor hasznos eszközökkel, amelyek képesek rögzíteni az utazást, az esetleges balesetet, ám érdemes tisztában lenni azzal, hogy milyen szabályok vonatkoznak a használatukra. Ezen menetrögzítő kamerák használatáról kijelenthetjük, hogy egyszerre szabályos és jogsértő. Mivel az eszköz használata nem ütközik semmilyen akadályba, és így engedélyezett a használata - ellentétben Ausztriával, ahol használatuk tilos, és egy laza 10 000 €-s csekkel honorálják a használatát, míg visszaesőként 25 000 €-s csekket is kaphatunk – addig maga a felvétel készítése már jogsértő. Hazánkban ugyan nincs konkrét jogszabályi rendelkezés a használatukról, így nagyrészt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal (NAIH) állásfoglalásai adhatnak némi eligazodási támpontot, valamint a bírósági gyakorlat. Ugyanakkor kijelenthetjük, hogy amíg nincs szabályozás a fedélzeti kamerákra, addig azok használatával minden esetben jogsértést követ el a használója. A felvétel elkészítéséhez ugyanis az érintettek hozzájárulása szükséges – a képmáshoz fűződő jog és a személyes adatokhoz fűződő jogok sérelme miatt. Nem életszerű, hogy ez kivitelezhető legyen, mert a forgalomban minden résztvevő - és így rögzített személy - beleegyezése szükséges a felvételek készítéséhez. De ez a jogsértés mindaddig nem bizonyítható, amíg a felvételt nem teszik közzé (nem kerül ki az internetre, vagy nem küldjük el másnak), esetleg nem használják fel valamilyen eljárásban. Példának okáért egy közúti baleset esetén jó ötletnek tűnhet a felvétel bemutatása - főleg ha mi vagyunk a vétlenek - ezzel bizonyítva igazunkat, de ezzel akár mi magunkat is bajba sodorhatjuk. És ne feledjük, hogy például a rendszám is személyes adatnak minősül, így az adatvédelmi törvény rendelkezései vonatkoznak rá - ezek elég szigrúak. Ugyanígy szabályok vonatkoznak a rögzített felvételekre, így például a mozgóképek nem lehetnek kimagaslóan jó minőségűek (magyarán pár képkocka rögzítése másodpercenként, alacsony felbontással), nem rögzíthetnek folytonos mozgást, valamint a felvételeket alapesetben 5 munkanapig lehet megőrizni úgy, hogy ahhoz más ne férjen hozzá, ezután meg kell semmisíteni őket. A megsemmisítés viszont nem annyi, hogy letöröljük a felvételeket, vagy a memóriakártyát/belső tárhelyet formázzuk, mert ezután is visszanyerhetőek az adatok, erre a legjobb megoldás egy program, ami többször is felülírja a tárhelyet, így ténylegesen megsemmisítve az adatokat. A bírói gyakorlatot figyelembe véve eddig egységes volt abban, hogy a jogsértő módon készített felvételeket - vagyis az azon szereplő személyek hozzájárulása nélkül - a peres eljárásokban bizonyítékként ugyan felhasználhatóak voltak, bár a képmás sérelmére alapozva a másik félnek lehetősége volt jogi lépéseket tenni. 2018. január 1. napjától új Polgári Perrendtartás lépett hatályba, és az új törvény a korábbival ellentétben kimondja, hogy jogsértő, és így perben fel nem használható az a bizonyítási eszköz, amely jogsértő módon keletkezett vagy a bíróság elé terjesztése személyiségi jogot sértene. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a fedélzeti kamerák felvételei nem lennének bizonyítékként használhatóak. A törvény azonban kimondja, hogy kivételes esetben mégis lehetővé teszi a jogsértő bizonyíték figyelembe vételét, de ehhez a jogsérelem jellegét, mértékét, a bizonyíték tényállás felderítésére gyakorolt hatását és - ahogy mondani szokták - az eset összes körülményét mérlegelnie kell a bíróságnak. Mindez tehát azt jelenti, hogy amíg nincs egységes szabályozás a fedélzeti kamerákra, úgy azok használatával folyamatos jogsértést követ el az autós. Van azért néhány jótanács, hogy jogszerű magatartást folytathassunk ezekkel a felvételekkel. Az elkészült videókat nem szabad nyilvánosságra hozni a személyes adatok felismerhetetlenné tétele nélkül - például az internetre feltöltéssel vagy bárki más részére továbbítással anélkül, hogy a kikockázzuk a személyes adatokat. A felvételeket – további felhasználás hiányában – öt munkanap elteltével törölni kell, például ha a kisebb jelentőségű közúti balesetet követően a felvétel készítője semmilyen eljárást nem kíván indítani, vagy a megindított eljárásban a felvételek bizonyítékul felhasználását megtagadják. Általánosságban viszont elmondható, hogy a követendő magatartás annak függvényében alakul, hogy ki, milyen célból készíti a felvételeket, azok mit tartalmaznak, és milyen módon használja fel a készítője az elkészült felvételeket. Ezeket érdemes azért észben tartani, mivel ha csak úgy feltöltünk egy ilyen felvételt a netre – vagy megosztjuk egy másik személlyel (és esetleg ő küldi tovább), akár polgári peres eljárás részeseivé is válhatunk, és vélhetően egy ilyen jogi hercehurca senkinek nem hiányzik. Reméljük, hamarosan ezt a területet is újragondolják a jogalkotók, ahogy a drónok kérdéskörének új szabályozása már napirenden van...

Amit a menetrögzítő kamerák használatáról tudni érdemes

A szerzőről

Nagy István

Válaszolj Válasz megszakítása

Amit a menetrögzítő kamerák használatáról tudni érdemes

A szerzőről

Nagy István

Kapcsolódó hozzászólások

Ez a 15+1 legdurvább elektronikai bLaCk-fRiDaY ajánlat Kínából

Gocomma Selfie Stick Tripod – Ha kell egy segítő kar

Creality Ender-3: a 3D-nyomtatás kora elérkezett – Mindenkinek!

H1-S Mini Dash Cam HD 1080P – Ha úton vagy, légy résen!

Válaszolj Válasz megszakítása

Címkék